HPV (Human Papillomavírius) szűrés
Mi a HPV?
A humán papillómavírus az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, mellyel a szexuálisan aktív felnőttek 80%-a találkozik élete során. Mivel a HPV sokszor nem okoz tüneteket, a legtöbb nő és férfi úgy kapja el és adja tovább, hogy észre sem veszi. A nők esetében a szeméremtest, hüvely, méhszáj, a gát és a végbélnyílás környékét fertőzhetik meg, férfiaknál a nemi szervek és végbélnyílás környékének bőrét. Az óvszerrel való védekezés jelentősen csökkenti a HPV fertőzés veszélyét, de 100%-os védelmet nem jelent, hiszen a HPV bőrérintkezés útján is átadható.
A vizsgálat előtt mind nők, mind férfiak esetében fontos az előzetes felkészülés, vizsgálat előtti orvosi szempontok betartása.
HPV nőkben
A HPV-nek közel 300 típusa ismert. A típusokat 3 kategóriába soroljuk: magas kockázatúak, alacsony kockázatúak és nem azonosított kockázatúak. A magas kockázatúak a méhnyakrákkal hozhatók kapcsolatba, az alacsony kockázatúakat pedig a nemi szerveken kialakuló szemölcsök, az úgynevezett condylomák kialakulásáért tehetjük felelőssé.
HPV és a méhnyakrák kapcsolata
Világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb női daganatos megbetegedés. A méhnyakrákos megbetegedés hátterében többek között a HPV áll. Közel 500 nő hal meg hazánkban évente méhnyakrák miatt, ami elkerülhető lenne rendszeres HPV szűréssel.
A méhnyakrák általában tünetmentes, panaszokat már csak előrehaladott állapotban okoz. A HPV a sejtekben olyan elváltozásokat indíthat el, melyek rákos burjánzáshoz vezethetnek. A fertőzést legtöbbször legyőzi a szervezet, de néhány esetben tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást a nagy kockázatú vírussal való hosszan tartó fertőzöttség okozhat, így nem kell megijedni HPV fertőzés esetén, hanem figyelemmel kell kísérni annak lezajlását és immunerősítővel kell támogatni a szervezet védekező mechanizmusát.
A fertőzést követően akár több év is eltelhet mire a kóros sejtburjánzás nyomán méhnyakrák alakul ki. Az esetek több, mint 80 százalékában a szervezet 12-15 hónap alatt legyőzi a fertőzést és akkor sem feltétlenül alakul ki rák, ha a fertőzés fennmarad. Az időben felismert HPV fertőzés és méhnyakrák elváltozás kezelhető.
HPV férfiakban
A HPV fertőzött férfiak többsége tünet és panaszmentes, bizonyos típusok azonban nemi szervi szemölcsöket okozhatnak. Más típusok a hímvessző és végbélrák kialakulásáért felelősek. A szemölcsöket okozó típus nem azonos a rákot okozó típussal.
Gyógyítható a HPV?
Maga a HPV fertőzés nem gyógyítható, viszont az általa okozott problémák kezelhetők. A szemölcsök kezelhetőek ecseteléssel, fagyasztással, égetéssel, műtéttel. A kezelés immunerősítő terápiával egészíthető ki. Méhnyakrák esetén radikálisabb beavatkozásra van szükség pl. műtét, sugárkezelés.
HPV oltás
Az oltóanyag 4 féle HPV típussal szemben nyújt 100 százalékos védelmet, ezek között van a méhnyakrákot okozó 16 és 18-as típus. A vakcina akkor hatékony, ha a beoltandó személy az oltás pillanatában nem fertőzött a vírusokkal.
Az oltóanyag beadása 3 részletben történik. Az első oltás után 2 hónappal kerül sor a második adag beadására, majd 6 hónap elteltével kerül beadásra a harmadik adag. Az oltóanyag stimulálja a páciens immunrendszerét, ezáltal biztosítva védelmet a HPV fertőzéssel szemben. Ha valaki már egyszer megkapta az oltást, akkor az immunrendszere felismeri a támadó vírusokat, és olyan antitesteket (=ellenanyagokat) állít elő, melyek megpróbálják elpusztítani vagy hatástalanítani azokat. Ennek köszönhetően az immunrendszer hatékonyabban tud védekezni a méhnyakrák ellen. Habár az oltás védelmet nyújt a leggyakoribb HPV vírusokkal szemben, van néhány kevésbé gyakori típus, mely szintén okozhat betegséget, de az oltás nem véd ellene. Éppen ezért rendszeres szűrővizsgálat szükséges ahhoz, hogy észleljék a rák lehetséges korai jeleit a méhnyakon, és súlyosbodása előtt kezelni tudják azokat.





